Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elavult tarifarendszer, idejétmúlt ellenőrzés

2008.07.20

Kép
 

Alapvetően elavult a BKV tarifa- és jegyellenőri rendszere, a legkorszerűbb csipkártyás beléptetés viszont, ami évek óta csak ígéret, a másik véglet lesz - véli egy független közlekedési szakértő. A társaság hosszú évek után a közelmúltban elismerte: utasainak 30 százaléka nem fizet a szolgáltatásért.

Elképzelhető, hogy előbb-utóbb mégiscsak lesz csipkártyás BKV-jegy, hosszú kihagyás után ugyanis megint közbeszerzési eljárás előtt áll az úgynevezett e-ticketing projekt. Azt a társaságnál többször hangoztatták, hogy ez lesz a lehető legkorszerűbb rendszer, s forradalmi változást hoz a hazai tömegközlekedésben, amelytől a szakemberek elsősorban a bliccelések számának drasztikus csökkenését remélik.

A BKV-nál korábban cáfolták azt a becsléseken alapuló állítást, miszerint az utasoknak mintegy 30 százaléka nem fizet a szolgáltatásért, a közelmúltban azonban egy sajtótájékoztatón tényként hangzott el ez a szám. A probléma megoldását a csipkártyás rendszertől várja a cég, szakértői ugyanis azt remélik, hogy az elektronikus beengedőkapuk miatt jelentősen csökken, tíz százalék alá szorul a bliccelések száma. Ez azonban ebben a formában csak a föld alatti közlekedésben fog megvalósulni, a felszíni járatokon továbbra is ellenőrök nézik a jegyek - akkor már csipkártyák - érvényességét.

Vagyis ezt a kézi vezérlésű kontrollt még a legkorszerűbbnek tartott rendszerben sem lehet nélkülözni, ezért nyilván az ellenőrök és az utasok közötti konfliktusok száma sem csökken majd. Már csak azért sem, mert egyesek szerint a megrögzött potyázók a metrókból a felszíni vonalakra fognak menekülni. Igaz, az ellenőrök többsége is ott dolgozik majd, hiszen a föld alatti járatokat a beengedőkapuk, s állomásonként legfeljebb egy-egy biztonsági őr védi majd a potyázóktól. A felszíni ellenőrzési módszerben csak annyi lesz a különbség a mostanihoz képest, hogy mobil csipleolvasó készülékkel nézik a buszokon, villamosokon és trolikon a jegyek érvényességét. Aki szelvény nélkül utazik, azt ugyanolyan módszerrel büntetik és pótdíjazzák, mint most. És ez egyben azt is jelenti, hogy a csipkártyás rendszerben sem lesz az ellenőrök és az utasok viszonya felhőtlen, konfliktustól mentes.

A jegyellenőrök az első öt hónap alatt 6,4 millió utast ellenőriztek, s a metrókban a hónapok óta biztonsági őrökkel megerősített kontrollnak köszönhetően a tavalyi bevétel a tervezettnél 1,7 milliárd forinttal több lett - hangzott el a közelmúltban egy sajtótájékoztatón. Az ellenőröket öszszesen 150 biztonságis segíti, a szolgálatban lévők blokádot alkotva állják el a metrók lejáratát, s a látvány miatt a bliccelők meg sem próbálnak jegy nélkül átjutni a zónán. "A jegyellenőrök és biztonsági őrök munkája nap mint nap rengeteg konfliktussal jár" - hangzott el szintén a társaság tájékoztatóján, amelyen arról is beszéltek, hogy az atrocitások számához képest elenyészően kevés panasz érkezik az ellenőrökre. A tájékoztatás szerint az év első öt hónapjában megközelítőleg 6,4 millió utas szelvényét nézték meg, s mintegy 200 ezerrel szemben "kezdeményeztek pótdíjazást, a munkavégzésre azonban mindösszesen 400 panasz érkezett". A BKV illetékesei szerint tíz panaszosból átlagosan kilenc bliccelő.

Sokan azonban nem panaszos levelek felesleges írogatásával bosszantják magukat, hanem elmesélik cifrábbnál cifrább történetüket néhány internetes blogon. Ha csak a fele igaz annak, amit ezeken a fórumokon állítanak, már az is több, mint amit egy magára valamit is adó közlekedési cég megengedhet. A helyzet persze némileg érthető, nem lehet könnyű kulturáltnak, higgadtnak, intelligensnek maradni a gyakran ellenséges utasok körében, valamilyen korszerű, kulturált megoldásra mégiscsak szükség lenne.

Más nyugat-európai nagyvárosban nem ilyen nagy divat a bliccelés, mint nálunk, Londonban például az utasoknak alig tíz százaléka utazik fizetés nélkül - nyilatkozta lapunknak Szálka Miklós közlekedési szakértő, a BKV felügyelőbizottságának egykori tagja. Igaz, ott a beengedőkapukon még a legelszántabbak sem jutnak át egykönnyen, pedig nem strázsál mellette ellenőrök és biztonsági őrök hada, legfeljebb egyetlen jól megtermett alkalmazott vigyázza a rendet. A rendbontókkal azonban nem veszi fel a harcot, az esetleges bliccelőhöz azonnal rendőrt hív, s a hatósági ember intézkedik. A készülő hazai csipkártyás rendszerről Szálka is elismerte, hogy nagy tudású, sok információt hordozó és számos lehetőséget tartalmazó projekt, ám szerinte túl nagy váltás lesz a mostanihoz képest, s nem is biztos, hogy erre az itthoni rendszerben szükség van.

A mostani egyszerű papírjegy és a csipkártya között más országokban több fokozat is volt, s nem is minden városban tértek át erre a nagyon korszerű változatra. S nem is elsősorban a csipkártyán, hanem a tarifarendszeren múlik a változtatás sikere. A londoni példánál maradva Szálka elmondta, hogy ott a papíralapú szelvények is elektronikus kártyaként működnek, egy óra hosszán keresztül bármilyen irányba, bármennyi járművön lehet vele utazni. Hazánkban jó lenne például a MÁV-ra, Volánra és a BKV-ra egyformán érvényes fővárosi tarifarendszert kidolgozni, s életbe léptetni, mielőtt a csipkártyás utazást bevezetik - szögezte le a szakértő. Szerinte egyébként az elektronikus jegyrendszerben a mostaninál sokkal kevesebb ellenőrre lenne szükség, ha a felszíni járatok többségén is ki lehetne alakítani az áteresztőkapukat. Ezek nem minden esetben valóban felszerelt kapuautomaták - Törökországban még a villamosmegállókat is csak a jegyekre, kártyákra nyíló kapukon keresztül lehet megközelíteni -, Londonban például az első ajtós, vezetőnél történő felszállás a kontroll. Ott van a jegyelfogadó automata, s nem léphet az utastérbe az, aki nem érintette oda az automatához a jegyét, s egy kis csipogás nem jelezte a sofőrnek a szelvény érvényességét.

Bár sokan most úgy gondolják, hogy a vezetőnél történő felszállás Budapesten csak az utópisztikus projektek között létezhet, információnk szerint a BKV többször is komolyan fontolgatta az első ajtós rend bevezetését.