Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csipkártya magánpénzből

2008.07.26

Kép

Újra megpróbálkozik a BKV az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetésével; a 15 milliárd forintra becsült beruházás megvalósítására egyelőre sem a közlekedési vállalatnak, sem a tulajdonos fővárosnak nincs egy fillérje sem, ezért a fejlesztést - amelyről mai ülésén dönthet a főpolgármesteri kabinet - magánbefektető bevonásával, illetve hitelből valósítanák meg - értesült lapunk.

Információink szerint a BKV öt változatot is kidolgozott az e-ticketing rendszer kialakítására, ezek között szerepel olyan, amely szerint a majdani befektető építené ki és üzemeltetné a rendszert, ezzel pedig a jegy- és bérletértékesítés, sőt azok ellenőrzése is magánkézbe kerülne.

Bár a főváros két évvel ezelőtt leállította a csipkártyás rendszer bevezetését, mondván, az a maga akkor 60 milliárd forintra becsült költségével luxusberuházás volna a nehéz anyagi helyzetbe került közlekedési vállalatnak. Most azért kaphat mégis zöld utat a fejlesztés, mert a projekt gazdája Futó Sándor, a közlekedési vállalat igazgatósági elnökének, Tóthfalusi Györgynek a tanácsadója, illetve komoly esélyes a BKV vezérigazgatói posztjára kiírt pályázaton, amelyen a hónap végén hirdetnek eredményt.

A BKV-nak a bliccelők évente 10 milliárd forint körüli kárt okoznak, becslések szerint három utasból egy jegy vagy bérlet nélkül utazik, ezért merült fel már évekkel korábban az elektronikus jegyrendszer bevezetése. Az első elképzelések szerint a beléptetőkapus, zárt rendszert próbaképpen a kisföldalattin vezették volna be, 2006-ban. Az Elektra névre keresztelt projektre még pályázatot is kiírtak, ám azt utóbb eredménytelennek nyilvánították. Tavaly a BKV-igazgatóság ismét jóváhagyta a pályázat kiírását, amely alapján a metrókon, a HÉV-eken és a kisföldalattin 2009-ben már elektronikus jeggyel lehetne utazni.(S. G.)

3,5 milliárd forint kártérítést kér az Alstomtől a főváros, mert jó fél évet csúszik a 2-es és 4-es vonalra szánt metrókocsik leszállítása, de egyben azt is kéri a gyártótól, hogy hosszabbítsák meg a projektet. Ez azt is jelenti, hogy a kétéves garanciát is megtoldják egy esztendővel, amiért a főváros hárommilliárd forintot fizethet. Továbbra sem tisztázott, miből lesz pénz a vezető nélküli kocsik működtetéséhez szükséges rendszerrel, amit a Siemens épít ki. A cég havi 50 millió forintos kötbért követelhet, ugyanis a kocsik késése miatt a rendszeren nem lehet majd elvégezni a próbaüzemet.