Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az autósoktól és a plázaépítőktől szerezhetne pénzt a BKV

2008.04.10

Kép A BKV évi kétmilliárdos lefaragást célzó új menetrendje 4 százalékos járatritkítást takar, miközben a VEKE szerint ezek a lépések nem hoznak érdemi megtakarítást a cégnek, sőt, az idén még idén súlyosan mínuszos is lesz a mérleg.

Várhatóan a nyár végén vezeti be a BKV Zrt. az új menetrendet tartalmazó paraméterkönyvét, s az abban foglalt „járatátalakítás” az érvényben lévővel járó költségekhez képest éves szinten kétmilliárd forint megtakarítást hozhat a közlekedési cégnek. A főpolgármesteri kabinet pénteken bizottsági tárgyalásra alkalmasnak tartotta a paraméterkönyv új változatát, vagyis az még munkaanyag – hangsúlyozta lapunknak Somodi László, a BKV vezérigazgató-helyettese.

Az átalakítás összességében 4 százalék körüli járatritkítást eredményez, de eközben fejlesztéseket is végrehajt a BKV. A társaság célja, hogy a járatok a reggeli csúcsidőben 70-80 százalékos kihasználtsággal közlekedjenek. Pusztán a paraméterkönyv-változtatások miatt nem terveznek elbocsátásokat – hangsúlyozta Somodi, hozzátéve, hogy nem tervezik az év elején bejelentett háromszáz fős létszámcsökkentés visszavonását.

A változtatások egy része szakmailag támogatható, de hatásukat messze elnyomják azok a ritkítások és csökkentések, melyek csúcsidőben a jelenleginél sokkal nagyobb zsúfoltságot, csúcsidőn kívül 30 perces követési időket jelentenek. A mérleg tehát negatívan túlsúlyos – kommentálta a paraméterkönyvet Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője, a BKV felügyelő bizottságának tagja.

Vitézy szerint a járatritkítások nem hoznak érdemi megoldást a cég életében. A változtatások idén csak néhány száz millió forintos megtakarítást jelentenének a közlekedési társaságnak, miközben 700-800 milliós kiadással járna a bevezetésük.

A cég azért van válságban, mert az állam nem teljesíti maradéktalanul kötelezettségét, a főváros pedig semmit sem ad a társaságnak - tette hozzá. Többletforrásként szolgálhatna például a parkolódíjakból vagy az esetleges dugódíjakból származó bevétel. Ezek mellett – nyugat-európai mintára – létre kellene hozni egy olyan alapot, amelybe az ingatlanfejlesztők fizetnének be, s amelyből aztán közlekedési beruházásokat valósítanának meg.